Viki félve lépett ki az utcára. Fogalma sem volt, mit akarnak tőle a fiúk, de érezte, hogy nem csupán baráti beszélgetés lesz... Ezektől a gondolatoktól végigfutott a hátán a hideg. A sarokra érve körülnézett, és ekkor valaki megragadta a karját, és a falhoz húzta.
- Azt hittem nem jössz el! Mi tartott eddig?
- Hogy hogy mi? Jöttem, ahogy tudtam! De miért rángattál ide? - kérdezte a legnagyobb természetességgel, pedig a szíve hevesen vert.
- Segítened kell!
- Nézd Márk! Nekem ma este egy buliba kell mennem, tehát van kb 20 percem.
- Jólvan kiscsaj, ne parázz, gyorsak leszünk...
- Leszünk?
- Ja, de ha nincs sok időd akkor húzzunk bele. - ragadta meg Viki kezét Márk, és betuszkolta a házba.
- Hova megyünk? És mit kell csinálnom? Hol van Tomi?
- Túl sokat kérdezel egyszerre! Hova tűnt a régi Vick? Mostanában más vagy...
- Lehet. De nem válszoltál!
- Kussolj már! Fáj tőled a fejem!
Egy sötét lépcsőházba értek. Viki csak tippelni tudott... de talán egy pincébe vezet!?
- Menj le, lent Tomi vár. Biztos türelmetlen!
- Oké, egyedül van?
- Ahha, de siess, mert nagy szüksége van rád!
- Jólvan....
Viki elindult lefelé a lépcsőn. Nem értette miben segíthetne ő Tominak. De remélte, hogy hamar végez. A korom sötétben neki ütközött valkinek...
- Végre! Már vártalak...
- Tomi?
- Ja, én vagyok.
- Honnan tudtad, hogy én jövök?
- Éreztem az illatod bébi! Mi tartott ennyi ideig?
- Siettem...
- Akkor gyere be! - mutatott Tamás az ajtóra, habár fölöslegesen, mert Viki úgyse látta. :D
- Aztaa, ma este extrán szexi vagy! Csak nem miattam csípted ki magad? - kérdezte a srác.
- Nem! De mondd már, miért kellett lejönnöm?
- Márk nem mondta?
- Annyit mondott, hogy segítenem kell neked.
- Igen, tudod olyan egyedül vagyok. Szükségem van rád ma este...
Viki alig tudta felfogni ezeket a szavakat. Kezdett eljutni az agyáig, mit is akrnak ezek valójában.
- Hogyan segítsek én a te nagy magányodon?
- Jajj kislány, lenne egy pár ötletem... - vigyorgott Tomi.
- Igen? Például? Sakkozni fogunk, vagy felolvassak neked?
- Szeretem ha ilyen morcos vagy!
- Aha...
- Nagyon nagyon izgató ez a szoknya! Miért nem hordasz gyakrabban? Gyönyörűek a lábaid! És ez a felső... - mondta a srác és közelebb lépett Vikihez, a szája szinte a lány bőrét súrolta.
Libabőrös lett...
- Így felizgat a közelségem? - suttogta Tamás, és elkezdte kikötni a felsőjét.
Vicky teljesen kétségbe esett! Még soha senki nem került hozzá ilyen közel. De nem is akarta... undorodott a fiútól.
- Disznóóó! Engedj el!!!!
- Miért? Te talán nem akarod???
- Nem!
Tomi, mint aki meg se hallotta, tovább vetkőztette a lányt.
- NEEEEEEEEMMMM! Érted? Utállak! Engedj el!!!!
- Hiába kiabálsz... csak Márk hallhat. De nem fog a segítségedre sietni...
- ...gondoltam...- mormogta - de te el fogsz engedni!
A srácot egy csöppet sem érdekelte. Viki fejében csak az járt, minként menekülhetne meg. Eszébe jutott Viry gondterhelt arca, amikor telefonált... Talán ez lesz a kiút!?
5. rész - ' Segíts Tominak! '
2008.01.19. 20:11 :: ~k~
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://ourstory.blog.hu/api/trackback/id/tr6303634
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek