3 csaj élete, egy történetbe sűrítve...

Másnap reggel Vicky izgatottan idult suliba, mert remélte, hogy végre bosszút állhat Tamáson. Az első óra után, mikor a szekrényében pakolt, a srác odament hozzá:

-Szijja!
-Hello!- próbált hűvös maradni vele, nem akarta, hogy bármi is kiderüljön.
-Mondtam már, hogy nagyon jól áll mikor morcos vagy?
-Nem, de most sietek. - csukta be az ajtót, de Tomi megragadta.
-Héé, mivan veled mostanában? Ennyire nincs időd, a régi haverokra?
-Húzz a fenébe... soha nem voltál a 'haverom'.
-Tényleg? Én nem így emlékszem...- vigyorgott, és még erősebben szorította Vikit.
-Nem érdekel, hogy te mire emlékszel. Csak engedj el!
-Jóvan... - elengedte a kezét - de, attól még szép vagy. Ide adod a matek füzeted?
-Nem!
-Légyszi Vikiém, tudod, hogy szeretlek... - a szájuk közötti távolság vészesen fogyott.
 Viki nem tudta, mit válaszoljon, hirtelen megingott. Talán mégse jó ötlet a bosszú!? Gondolatait, Márk szavai szakították meg:

-Már megint ezzel a libával vagy?
-Pofabe!
-Nincs igazam? Most mit kértél tőle? Hagyd és inkább gyere, lépjünk le, mielőtt csöngetnek...

A lány egy ideig tételenül figyelte a társalgást, majd amikor megértette, nagyot taszított Tamáson.

- Méghogy haver... - mérgelődött, és otthagyta őket.

Idegesen lépett ki az iskolából. Mérges volt a fiúkra, de főleg magára. Újra elszalasztotta a lehetőséget, a buta tétovázásával. Nem értette hogy miért... hiszen utálta a srácot, de ennek ellenére nehezen mondott neki nemet. Most kicsit hálás volt Márknak, mert még időben félbeszakította.

Úgy dönött gyalog megy haza, hogy kiszellőztethesse a fejét. Már esteledett, nagyon szép volt ilyenkor a park. Leült egy padra, és nézte hogyan megy le a nap. Csörgött a mobilja. Egészen elfeledkezett az időről!

-Hallo...
-Szia! Hol vagy?
-A parkban, miért?
-Ugye nem felejtetted el Bálint buliját? 8- kor indulunk!
-Jajj, muszáj mennem? Ma pocsék napom volt, nem akarok talákozni senkivel!
-Megígérted...hidd el, jó lesz! Viry és én is ott leszünk, ha nem érzed jól magad, akkor hazajöhetsz! Légysziiiiiiiiiiiiiiiiii!
-Rendben, sietek haza...- adta meg magát. Vivivel nincs értelme veszekedni, mert úgy is veszít az ember. xD
-Akkor várunk! De gyorsan gyere, mert nagyon izgulok! A fiúk azt mondták, 'érdekes' buli lesz.
-Jójó, ott leszek! Bye :)

Viki felállt, és bár semmi kedve sem volt, elindult haza. Remélte, hogy este nem találkozik  Tamásékkal...